Logopédia

Mi az a logopédia?

A logopédia a beszéd-, hang-, nyelv-, és kommunikációs zavarokkal foglalkozik.

A logopédiai nevelés, gondozás célja, hogy biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének fejlődését, az egyén célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt illetve rehabilitációt.

Artikulációs zavarokról (pöszeségről) akkor beszélünk, amikor a gyermek a beszédhangokat az adott nyelvközösség artikulációs normáitól eltérően használja. Hátterében élettani, szervi és működésbeli okok állhatnak.

Okai lehetnek:

• beszédfejlődési késés • a mozgás-összerendezettség zavara, mozgásügyetlenség • a hallás, beszédészlelés zavarai • a beszédszervek (a szájüreg, a nyelv, a fogállomány, az állkapocs és az ajkak) anatómiai rendellenessége, organikus elváltozásai • fogsorzáródási rendellenesség, nyelvlökéses nyelés • veleszületett beszédgyengeség tünet-együttes • hátrányos szociokulturális környezet

Tünetei:

1. Hangkihagyások 2. Torzítások: pontatlan képzés 3. Helyettesítés, hangcsere

Az artikulációs zavar terápiáját általában középső, illetve nagy csoportban kezdjük, ezt a beszédhiba súlyossága és a problémás hangok száma alapján döntjük el. Nem igényel logopédiai segítséget azonban az élettani pöszeség, amely a beszédtanulás kezdetén lép fel a gyermeknél, és amely nem beszédhiba, hanem a fejlődés természetes velejárója. Amikor már nem élettani pöszeségről van szó, fontos a logopédus irányításával történő, rendszeres, célirányos gyakorlás. Az időben történő artikulációs zavarok javításával gyermekük eredményes tanulását alapozzák meg.

Az artikulációs zavarral küzdő gyermekek vizsgálatát végzi:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Az artikulációs zavarok terápiájával foglalkozó szakembereink:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Sümegi Mónika logopédus, mozgásterapeuta
Zsideg-Huszti Enikő logopédus, gyógypedagógus

A beszédet nem örököljük, hanem tanuljuk. A pillanatnyi beszédállapotunk nem végleges, hanem – kellő motiváltsággal - alakítható, változtatható, fejleszthető az egyéni adottságok keretein belül (beszédszervek állapota stb.).

Egyéni és kis csoportos beszédtechnika foglalkozásainkat olyan felnőttek számára javasoljuk, akiknél - hivatásukból adódóan – követelmény az igényes beszéd (óvónők, tanítónők, ügyvédek, bírók, színészek, bemondók…); fiataloknak, akiknél a beszédalkalmasság a felvételi vizsga része, ill. az önmaguk beszédével elégedetlen, ezen változtatni kívánó egyéneknek. Egyéni beszédvizsgálat alapján, az igényekhez alkalmazkodva, logopédus szakember(ek) tervezi(k) és végzi(k) az érintett(ek) terápiáját.

Beszédtechnikával foglalkozó szakembereink:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus
Sümegi Mónika logopédus
A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlettségi szintjének vizsgálatát a GOH és a GMP tesztekkel végezzük. Kiegészítésként alkalmazzuk a Fonológiai Tudatosság Tesztet (FTT) is. A kapott eredmények alapján egyénre szabott fejlesztő programot állítunk össze a gyermek számára.

A beszédészlelési zavar tünetei óvodáskorban
  • érthetetlen, "halandzsa" beszéd
  • makacs, elhúzódó pöszeség
  • kérdésekre nem megfelelő válaszok adása
  • nem veszi észre, ha a nevét mondják, szólítják (auditív alak-háttér megkülönböztetés)
  • zavarja mások hangos beszéde (auditív inger felvételének zavara)
  • szereti, ha a TV hangosabban szól illetve a környezete hangosabb
  • figyelmetlennek, feledékenynek tűnik
Óvodás- és iskoláskorban
  • gyakran megkérdezi: "mi van?"; "mit mondtál?"
  • a másik gyereket figyeli, ha szóban közölték, mit kell csinálni
  • nem köti le a figyelmét a mesélés
  • nem tudja megismételni a hallottakat
  • nem képes megtanulni a verseket, dalokat
  • rosszul énekel, "botfülű"
  • hamar kifárad (a zajos környezetben)
  • diszgrammatikus mondatok jellemzik beszédét
  • beszédmegértése vizuális és mozgásos kíséret (segítség) mellett megfelelő
  • hosszabb szavakban felcseréli a hangokat, szótagokat
Iskoláskorban
  • rendszeresen elfelejti, mi a házi feladat
  • nagyon lassan dolgozik, a másikat figyeli
  • sokat kérdez, visszakérdez
  • tollbamondásnál lassú, sokat hibázik, szavakat, hangokat felcserél, helyettesít
  • helyesírása gyenge, nem teszi ki az ékezeteket
  • nyugtalan, figyelmetlen, feledékeny
  • hallás után nehezen jegyez meg dolgokat
  • fejszámolásban gyengébb, mint az írásbeliben
Az artikulációs zavarral küzdő gyermekek vizsgálatát végzi:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Az artikulációs zavarok terápiájával foglalkozó szakembereink:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Sümegi Mónika logopédus, mozgásterapeuta
Zsideg-Huszti Enikő logopédus, gyógypedagógus

Adipisicing elit

Akkor beszélünk a beszéd- és a nyelvfejlődés késéséről, ha lánygyermek esetében 18 hónapos korig, fiúgyermekeknél 24 hónapos korig nem jelennek meg az első szavak. Felhívó tünet még, ha az első szavak megjelenése után a szókincs lassan bővül, kevés új szó jelenik meg, illetve a mondatok megjelenése is késik.

A megkésett beszédfejlődés a nyelvi zavar enyhébb formája, inkább csak időbeli késésről van szó, de a gyermek ugyanazt a nyelvfejlődési utat járja be, mint normál fejlődés esetén. A beszédmegértés megfelelő, csak enyhe ragozási hibák figyelhetőek meg. A megkésett beszédfejlődés mellett csak a mozgásfejlődés enyhébb eltérései – a nagy- és finommozgások rendezetlensége, a grafomotoros készség gyengesége – jellemzőek.

A nyelvfejlődési zavar (fejlődési diszfázia/specifikus nyelvi zavar) esetén a beszéd megértése és a beszéd kivitelezése is érintett lehet. A nyelv minden szintjén (hangok, szavak, ragok, mondatalkotás) jelentkezik eltérés. Lassan gyarapodik a szókincs, nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket. A beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek, előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül. Később gyakran makacs, sok hangra kiterjedő pöszeség alakulhat ki. Iskoláskorban az olvasás és írás elsajátításának nehézsége jellemző, ebből adódóan tanulási problémák jelentkezhetnek. A beszédben jelentkező tünetek mellett egyéb tünetek is megfigyelhetők, pl. figyelmi problémák. Mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen. Gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén, rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben. Másodlagosan magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív). Az időben megkezdett fejlesztéssel megelőzhető ezek kialakulása.

Mit vizsgálunk beszéd/nyelvfejlődési elmaradás esetén?
  • Logopédus és mozgásfejlesztő szakember is megfigyeli a gyermeket.
  • A logopédiai vizsgálat során játékos szituációkban megfigyeljük a gyermek kommunikációs képességeit, beszédmegértését, kognitív képességeit (figyelem, észlelés, gondolkodás, emlékezet), hangadását, spontán és irányított játéktevékenységét.
  • A mozgásvizsgálat célja az idegrendszer érettségi szintjének megállapítása.
  • Hallásvizsgálatot minden esetben javaslunk
Várjuk azon szülők jelentkezését, akik gyermeküknél az alábbiakat tapasztalják:
  • nincs vagy nagyon sivár, kevés a gagyogás, illetve a hangadás
  • a beszédmegértés fejletlen, alacsony szintű
  • kommunikációs nehézségeik vannak: nincs vagy kevés a szemkontaktus felvétele, nincs rámutatás, nincs közös figyelem, hiányzik az érdeklődés megosztásának igénye
  • ha az első szavak megjelenése késik (lányok: 18 hónap, fiúk: 24 hónap)
  • ha az első szavak megjelenését követően nem vagy nagyon lassan bővül a szókincs
  • ha 2-2;6 éves kor között nem jelennek meg a mondatok
  • ha 2-2;6 éves kor között nem jelenik meg a szavak toldalékolása, a nyelvi szerkezetek
  • ha 3 éves korra nem jelenik meg az összefüggő beszéd
  • ha a beszéd teljesen érthetetlen, halandzsa-jellegű
A nembeszélő / késői beszédindulású gyermekek vizsgálatát végzi:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Beszédindító terápiával foglalkozó szakembereink:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Sümegi Mónika logopédus, mozgásterapeuta
Zsideg-Huszti Enikő logopédus, gyógypedagógus
A nyelvlökéses nyelés egy hibás nyelési mechanizmus. Helyes nyelés esetén arc, ajak, nyak és nyelv izmai egyensúlyban működnek, harmonikus arcfejlődést és szabályos fogazat kialakulását eredményezik. Helyes nyelés esetén a fogsorok és az ajkak záródnak, a nyelvhegy fent, a szájpadon helyezkedik el, oldalt zárt képez az oldalsó fogakhoz és a nyelvhát is záródik a szájpadláshoz. A nyelv fokozatosan hátra csúszik perisztaltikus mozgással, így továbbítja a falatot, illetve a folyadékot, nyálat. Nyelvlökéses nyelés esetén a két fogsor nem záródik, a nyelv (helytelenül) a fogakhoz támaszkodik és gyakran a két fogsor, ill. az ajkak közé csúszva láthatóvá is válik. A nyeléshez szükséges vákuum létrehozásához pedig az arc, ajak és nyak bizonyos izmai túlságosan megfeszülnek, míg mások alul működnek. Ez a nyelési forma csecsemő- és kisgyermekkorban élettani sajátosságnak tekinthető, hiszen az anyamellről való táplálás másképp nem lehetséges. de előfordulása az életkor növekedésével csökken, és kb. 5 éves korra megszűnik. Amennyiben a vegyes fogazat kialakulása után is fennáll, kórosnak tekinthető.

Okai lehetnek:

• Hátterében leggyakrabban az ujjszopás, cumizás áll. Mindkettő egy rendellenes nyugalmi helyzetet rögzít, nem tud a fogsor záródni, a nyelv kicsúszik, laposan fekszik a szájtérben. Négy éves kor után, ha már a gyermek nem szopja az ujját, helyreállhat. • Az öröklésnek is lehet meghatározó szerepe a nyelvlökéses nyelés kialakulásában, mely hajlam formájában jelentkezhet, a fogazat eltéréseiben, harapási, állcsont, beszédkészség, koordinációs készség jellegzetességeiben. • Oka lehet továbbá még a túl nagy orrgarat vagy torokmandula, mely esetében másodlagos tényezők hatására válik renyhévé a szájkörüli izmok és nyelv izomtónusa.

Következményei:

• az arc és a fogívek fejlődése eltér a szabályostól • harapási rendellenességek (nyitott harapás, túl-, kereszt-, bulldog-, élharapás) • fogazati eltérések (kifelé dől, befelé dől, elfordul) • beszédhibák (pöszeség: interdentális – a nyelv a két fogsor között, addentális – a nyelv a foggal érintkezik, laterális – a nyelv oldal irányba mozdul)

A fogazati elváltozások mértéke az erőhatások nagyságától, a rossz szokás gyakoriságától és fennállásának idejétől függően változhat. A nyelvlökéses nyelés terápia önmagában nem elegendő a fogak és az állkapocs megfelelő helyretételéhez, a fogszabályozás is szükséges. Azonban a fogszabályozás sem elegendő önmagában a tartós eredmény eléréséhez, mert ha fennmarad a nyelvlökéses nyelés, az rövid időn belül (akár 1-2 év) a fogak visszarendeződését okozza. Ezen kívül, ha a páciens a helyes nyelés technikáját elsajátítja és alkalmazza, a fogszabályozás ideje lerövidül.

Az artikulációs zavarral küzdő gyermekek vizsgálatát végzi:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Az artikulációs zavarok terápiájával foglalkozó szakembereink:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Sümegi Mónika logopédus, mozgásterapeuta
Zsideg-Huszti Enikő logopédus, gyógypedagógus
A magyar nyelvben a hangok többségénél a levegő a szájon keresztül áramlik, kivéve az m,n,ny hangokat, ahol a levegő az orron át távozik. Ha a gyermek beszédében a hangok többsége orrhangzós színezetű, beszédhibával állunk szemben, s ilyen esetben nemcsak az artikuláció zavaráról, hanem a hangszín változásáról is szó van. Okok lehetnek:

Szervi elváltozások

  • Fejlődési rendellenességek: ajak- és szájpadhasadék, rejtett hasadék, lágyszájpad rövidülése
  • Orrpolip, orrsövény-ferdülés, orr-garat mandulák túlburjánzása
  • Bénulás, sérülés, hegesedés

Működésbeli okok:

  • Renyhe lágyszájpad működés
  • Mandulaműtét után a lágyszájpad beidegződési zavara
Az orrhangzós beszéd három formáját különböztetjük meg:
  • A nyílt orrhangzós beszéd úgy keletkezik, hogy a levegő az orrüregbe jut (az orrüreg és a szájüreg elválasztása nem megfelelő), ezért mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók színe, csengése megváltozik, orrhangzós színezetet kapnak. Leggyakoribb oka az ajak- és szájpadhasadék, mely kiterjedhet a lágyszájpadra, a kemény szájpadra és az ajkakra is, illetve előfordulhat a fogak deformitása is.
  • A zárt orrhangzós beszéd esetén az orr vagy orr-garatüreg átjárhatósága valamilyen anatómiai vagy működéses ok miatt akadályozott, így az orrhangok képzéséhez szükséges levegő nem tud szabadon áramolni. Ez a hangzókat a következőképpen befolyásolja: az m, n, ny hangok helyett b, d, gy hangokat hallunk. A többi mássalhangzó, illetve magánhangzó képzését is befolyásolja, színük megváltozik.
  • A kevert típusú orrhangzós beszéd mind a zárt, mind a nyílt orrhangzósság tüneteit hordozhatja.
Az orrhangzós beszéd terápiájával foglalkozó szakembereink:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Sümegi Mónika logopédus, mozgásterapeuta
Zsideg-Huszti Enikő logopédus, gyógypedagógus
A stroke agyi keringési vérellátási zavart jelent, melynek következtében – a károsodás helyétől, kiterjedésétől, súlyosságától függően – sérülhet a beszéd, illetve a nyelv is. Amennyiben a stroke a bal agyféltekében történik és érinti a beszédközpontot, sérülhet a beszéd és afázia léphet fel. Az afázia a nyelvi képesség zavara. Érintheti a beszédmegértést, a kifejező beszédet vagy mindkettőt. Amennyiben a beteg teljesen képtelen a verbális kommunikációra, globális afáziáról beszélünk. Az afázia kezelése logopédiai kompetencia.

A stroke azonban nem minden esetben érinti a nyelvi rendszert, van, amikor a beszédmozgások kivitelezésében keletkezik zavar, ilyenkor diszarthriáról beszélünk. A diszarthria tüneteit a sérülés helye és kiterjedése határozza meg, amely együttesen megmutatkozik a légzés eltérésében, a hangadás és a kiejtés érthetetlenségig fokozódó torzulásában, illetve a beszéd zenei elemeinek változásában. A sérülés helyének függvényében a beszéd lehet szaggatott, fújtató, szabálytalan ritmusú, elkent vagy monoton.

A stroke utáni beszédzavar vizsgálatát végzi:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Az afázia, diszarthria terápiájával foglalkozó szakembereink:
Vaszily-Hegedüs Andrea logopédus, gyógypedagógus
Sümegi Mónika logopédus, mozgásterapeuta

További tevékenységek

Partnereink


img
img
img

Támogass minket!

...adó 1% felajánlással, rendszeres átutalással bankszámlánkra, egyszeri pénzadomány átutalással vagy készpénzben, tárgyi adománnyal, szolgáltatással, hírdetési vagy megjelenési felülettel (konkrét kampányunkat, programunkat), programjainkon való részvétellel, népszerűsítésükkel... Ha ismersz olyat, akit érdekelhet, továbbítsd programajánlatunkat vállalatoknak!

ELŐRE IS KÖSZÖNJÜK!

Adószám: 18272334-1-20

Bankszámlaszám: 11749039-20088916

img